Filmek témája, helyszíne e táj

A magyar filmgyártás csemegéi

A Hernád-völgyet gyakran emlegetjük természeti szépsége, történelme, épített örökségei miatt, azonban a magyar filmgyártással kapcsolatban aligha esik róla szó. Pedig hát találunk egy-két példát erre is.

Talán a leghíresebb ide köthető film „Az utolsó tánctanár” 1973-ban készült. Legtöbb jelenetét Bőcsön és Berzéken forgatták a helyi lakosok részvételével. A főbb helyszínek a bőcsi templomkert,a berzéki faluház, ill. több belső-bőcsi színhely. A filmben számtalan helyi lakos feltűnik a fiataloktól kezdve az idősebbekig.

Koltai Lajos

Ha végig nézünk a közreműködő személyek névsorán, igazi sztárokat felfedezhetünk fel: rendező: Böszörményi Géza; forgatókönyvíró: Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza; operatőr: Koltai Lajos; vágó: Hranitzky Ágnes; zene:Sebő Ferenc, Sebő Ferenc; hang:Kovács György; Szereplők: Bencze Ferenc, Molnár István, Madaras József, Bánfalvy Ágnes, Szigeti András, Blaskó Péter, Pécsi Ildikó.

Pécsi Ildikó

A film rendezője, Böszörményi Géza néhány nappal nyolcvanadik születésnapja előtt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el, 2004. augusztus 21-én, két méltatlanul feledésre ítélt remekművének mozi premierjét már nem élhette meg.  A 36. Magyar Filmszemlén mutatták be két, a Kádár-korszakban dobozba zárt játékfilmjét, a Hungarian Dracula-t, mely 1980-ban készült, illetve a Koltai Lajos által fényképezett Az utolsó tánctanár-t, mely a hazai nagyközönség számára mindeddig nem volt látható. A hatvanegy perces, Az utolsó tánctanárban Balogh János (Bencze Ferenc brillírozik a szerepben) és húszas éveihez közeledő fia, Simon (Molnár István) a Hortobágyra tartanak, hogy a Hídi vásár eseményeinek részeként megtartsák tánciskolájuk záró bálját. Alig érkeznek meg a helyszínre, az egyik csikós magnóról játssza le az „Oh, mamy, blue”-t, amit Margit kislánya énekel, citera kísérettel (később ugyanez a dal, egy idős, fejkendős asszony előadásában: Ó, mami, bú).
Balogh János maga a stílus, az előzékenység, a kellem, a könnyedség. Így a nem várt, némiképp zavaró eseményeket (nagy nehezen szerzi csak be a tiszteletestől a harmóniumot; a nevelőtanár hazaengedte a kollégiumból a gyerekeket, így a főpróbán táncosok nélkül maradna; - okkal féltékeny férj jelent veszélyt a bálon az erősebbik nem tagjai számára) laza lelki tartással kezeli. Megmutatja a konyhai dolgozóknak, hogyan kell szalvétát hajtogatni, teríteni és fölszolgálni, mint a foxtrottnál -; elbeszélget Dobák Sanyi (Madaras József) kikapós feleségével (Bánfalvi Ágnes), Sanyitól elkéri a bicskáját; a VB-titkárhoz fordul, hadd kapjon táncos lábú katonákat a laktanyából.

A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati turistái boldogan csattogtatnak az ostorokkal, a jó erőben lévő megélhetési csikósok próbálják föltuszkolni a lovakra a testesebb asszonynépet, miközben Balogh János esze a charlestonon, a one-stepen, a tangón jár. Ráadást fia is egyre kevesebb érdeklődést mutat apja hivatása iránt ellenben kikezd a bálon Dobák feleségével.

Az országnak ezen a felén a tiszteletes helyi állásajánlatokat sorol föl a Pestre készülő ingázóknak a prédikáción a nagyobb meggyőző erő kedvéért elmondja a Tékozló fiú esetét. A bálon az Előre! Üzem fejőnőinek kívánság-dalát (Minden ember életében van egy pillanat) politikailag ellenőriznék. Ez az a hely, ahol nincs változás: harminc éve Balogh János apjának instrukciói alapján - egyházi zenére charlestonozott a tiszteletes a templomkertben a növendékekkel, mert hogy a tánc enyhíti a testi gerjedelmeket, és így jól rokonítható Bach, Händel és gróf Esterházy Pál muzsikájával.

Az egy beat-zenekar érkeztével csődbe fulladt, közösségi házas táncbemutató után Balogh János és fia Pestre mennek továbbképzésre. Simonnal a lélektelen lakótelepet járja az apja, munkásszálló után kutatva, mert a fiú már nem akar tánctanár lenni, se táncparketten szívrohamban „hősi halált halni, mint a nagyapja, sem vidéken maradni. Balogh János a Hortobágyi Nemzeti Park-táblára, az országút mentén kirakja a hirdetést: beat-táncot tanít.

 A film részletekben megtekinthető:

Latabár Kálmán

Ezen kívül a Hernád folyón lévő egyik malom ad helyszint az 1943-as Zenélő malom című magyar romantikus vígjáték. A filmhez az alábbi nagy nevek tartoznak: Rendező:  ifj. Lázár István, író:  Harasztos Albert, Szuchy M. Emil, zeneszerző:  Huszka Jenő, operatőr:  Eiben István, díszlettervező:  Lévay Lajos, gyártásvezető:  Kolczonay Ervin; szereplő:  Szeleczky Zita, Szilassy László, Latabár Kálmán, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Makláry Zoltán.

A film zenéinek kottái

A történet - mely Huszka Jenő "Lili bárónő" című operettjének filmváltozata- pedig a következő: Miklós gróf vízimalmot örököl a Hernád völgyében, amelyen több az adósság, mint amennyit az egész ér. A hűséges, öreg molnár segítségével új életre kelti, saját találmányú zenélőszerkezettel látja el a malmot. A szomszéd kastélyban gyönyörű hajadon él, Rétfalvy Márta, akivel a gróf szeretne közelebbi kapcsolatba kerülni. Kapóra jön, hogy Márta nagyravágyó nagynénje grófi házból szerződtet lakájt, aki előbb a malomba téved. A lakáj és a gróf szerepet cserélnek, s a kastélyban a gróf jelentkezik szolgálatra. Az igazi lakájba szerelmes dizőz fecsegése folytán lelepleződik a csalás, s leomlik a fiatalokat elválasztó akadály.

 Zenélő malom tejes film

Hernádnémetiben játszódik Erdős István regénye a „Cigánykerék”, melyet szintén meg is filmesítettek 1976-ban. Fényképezte Hollós Olivér, zene Victor Máté, rendező Csányi Miklós. Szereplők: Katona Ágnes, Kőhalmi Attila, Szabó Tünde, Csongrádi Kata, Csuka Ibolya, Strasszer Anikó, Meggyesi Pál. Zsolnay András, Balkay Géza, Katona György.

Részlet a Cigánykerékből

A folyó menti kis faluban unalmasan peregnek az év napjai. A fiataloknak mindössze az a három hét jelent változatosságot, amikor nyáron a közeli állami gazdaságba megérkeznek a szüretelő lányok. A lányok és a helyi fiúk közötti három hetes kapcsolat adja a film témáját.