Komaságban Kádár Jánossal
 |
| Kádár János |
A középkor
óta Európa-szerte szokás - így Magyarországon is -, hogy a kisemberek a
könnyebb boldogulás reményében személyes kapcsolatokra törekszenek a hatalom
képviselőivel. Ennek egyik formája, hogy a szegény családok befolyásos, gazdag embereket
kérnek fel keresztapának. Ferenc József császárnak például több ezer
keresztgyereke volt, akikkel külön adminisztrációs hivatal foglalkozott. Rákosi
Mátyásnak is voltak keresztgyerekei. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig
sokfelé hallható, hogy Kádár Jánost szoros érzelmi szálak fűzték az itteni
cigánysághoz, és a pártvezérnek ma is számtalan roma keresztgyereke él a
megyében.
Kádár János egyébként
jó keresztapa volt. Számon tartotta keresztgyerekei születésnapját, és ilyenkor
kisebb ajándékokat küldött nekik. A kádári keresztgyerekségből egyébként nem következett
feltétlenül karrier, de abban a zárt közösségben, ahol a gyerek élt, ez
többnyire előnyt jelentett, és tiszteletet váltott ki.
A
Hidasnémetiben élő Ónodi Dezsőné, Aranka azzal büszkélkedhet, hogy húgának
Kádár János volt a keresztapja, illetve az akkori ízes szóhasználattal élve:
névadó szülője.
Aranka néni
családja Szikszón, a cigánytelepen lakott. Apja állandóan dolgozott, de a
keresete csak arra volt elég, hogy meglegyen a mindennapi betevőjük. Ezért
mikor hallották, hogy a megyében és Szikszón több roma is felkérte Kádárt
keresztapaságra, akkor az anyja azt mondta, hogy ő is megkéri, hogy legyen az
akkor született húga keresztapja. Akiknek ugyanis sikerült, minden évben kaptak
valami csomagot, ajándékot vagy egy kis pénzt. Így aztán az anyja írt Kádárnak,
akitől kis idő múlva jött is a levél, hogy vállalja a keresztkomaságot. A
pártvezető nem volt jelen a családi eseményen. Aranka néni úgy tudja, hogy
végül a titkárnője tartotta a keresztvíz alá a testvérét.
 |
| Névadó ünnepség |
Az emlékei itt
valószínűleg megcsalják. Az egykori névadó ünnepélyeken a szertartásrendbe nem
tartozott bele a szenteltvízzel való megöntözés. A ceremónia során víz helyett
a Kádár-címerrel ékesített tanácsi bölcsőre az anyakönyvvezető jelenlétében
iskolások vagy névadó szülők helyezték rá a kisdobos- vagy úttörőnyakkendőt.
A család vágya a
keresztkomasággal teljesült: „Kádár
sokáig, majdnem minden évben a húgom születésnapján csomagot küldött, amiben
ruha, cipő, ennivaló és néha még pénz is volt. Ez nagy segítség volt, mert igen
szegények voltunk. Apám soha nem adta el, amit kaptunk, mert született több
testvérem is, ők is használták a ruhákat és a cipőket. Aztán később, mikor a
húgom nagyobb lett, úgy iskoláskorú, akkor megszűnt minden kapcsolat. Nem
küldött aztán többé sem ajándékot, sem pénzt."
Aranka
unokájának, Viktorkának is szeretne legalább egy kis ideig jobb sorsot. Nomen
est omen, unokája keresztapjának Orbán Viktort nézte ki.
 |
| Orbán Viktor |
A
Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodájának munkatársa, miután tolmácsolta a
kormányfőnek Aranka néni kérését, úgy nyilatkozott: a miniszterelnök szerint a
keresztapaság nagyon komoly feladat, amely nagy felelősséget is jelent, mert
lélektanilag a keresztapa nemegyszer az apát is helyettesíti. Ezért fontos,
hogy a keresztapának személyes kapcsolata legyen a keresztgyerekkel és a
családdal. Ezt azonban a sok elfoglaltsággal járó miniszterelnöki pozícióból
nem lehet megteremteni. A miniszterelnök úgy véli: ha személytelenül lenne
keresztapa, elveszítené jelképes értékét az egyébként szép emberi gesztus.
