1956-os Forradalom

 A forradalom szele vidéken

         Az 56-os forradalom hallatán a legtöbb embernek a budapesti események jutnak eszébe. Páran talán még hallottak néhány nagyvárosi sortűzről, tüntetésről is, azonban a falvakban történt változásokról, helyi forradalmakról vajmi  keveset beszélnek. Pedig az októberi események országos méretűek voltak. Hatásuk a legkisebb faluban is érezhetőek voltak, melyre jó példák a következő települések.

Alsódobsza

Október 23-a után Miskolcról érkeztek munkások, akik rendszerváltozásról, s a budapesti eseményekről beszéltek. Október 27-én az emberek zászlókkal gyűltek össze az egykori Hőskertben. Egy részük megállt a templom előtt elénekelte a Himnuszt a Szózatot és a Talpra magyart. A Hőskertben összegyűlt tömeget Bagócsi Lajos református lelkész csillapította le, és oszlatta fel, majd a tanácsháza udvarán gyűlést tartottak, amelyen a „községi tanács mellé" 10 tagból álló Munkás-Paraszt Tanácsot választottak titkos szavazással. A testület elnöke id. Kovács Istvánt lett. A rend védelmére 12 tagú nemzetőrséget állítottak fel, melynek parancsnokának Zsebesi Ambrus földművest választották. Ezek a szervezetek ezután kérték a község tanácstitkárától az önvédelmi fegyverét. Simon Bertalantól azt kérték a fiatal nemzetőrök, hogy foglalja el a hivatalt a tanácsházán. Ő a következőt válaszolta: „Ti akartatok hivatalt, hát akkor üljetek bele!” Budai Károly tanácselnök –ki ekkor Debrecenben tartózkodott iskolában-a gyűlés után lemondott.

56-os miskolci felvonulás

A munkástanács 17 pontos követelést fogalmazott meg, amelyben követelték a szovjet csapatok kivonását, az elfogott szabadságharcosok amnesztiában részesítését, a beadás, a gyermektelenségi adó, a kötelezőbiztosítás eltörlését, titkos választásokat és a paraszti tömegek érdek képviseleti szervezetének a megszervezését. Október 31-én élelmiszergyűjtést indítottak, majd november 11-én a munkástanács átalakult Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottsággá.

Megyaszó

           Megyaszón október 26-án felvonulást rendeztek, amelyen szovjet- és pártellenes jelszavakat kiabáltak. Ezt követően népgyűlést tartottak, amelyen Balázsi Barnabás földműves elszavalta a Nemzeti Dalt. Ezután 11 tagú többnyire földművesekből álló munkástanácsot választottak. A testület elnöke Helmeczi Bertalan földműves –egykori csendőr- elnökhelyettese Balázsi Barnabás lett. A munkástanács 13 tagú nemzetőrséget állított fel, amely parancsnokának Gecső Sándor földművest bízták meg.

A munkástanács - Csákó Imre tanácstitkár kivételével leváltotta a község kommunista vezetőit. A gyermekotthonban külön munkástanács alakult, elnöke Sárkány Béla, elnökhelyettese Finta Elemér lett. A lakosság haragja a párt és az egykori jogtalan tagosítás ellen fordult. Egy kisebb csoport behatolt az MDP párthelyiségbe, az ott talált vörös zászlót és más dekorációs anyagokat elégették, majd követelték, hogy a párttitkár adja át fegyverét. A nemzetőrség működése során összeszedte a községben lévő fegyvereket, ennek során több kommunista lakásán házkutatást tartott. A rendőrőrsöt nem fegyverezte le, állománya a munkástanácsba „beolvadva" végig rendes szolgálatot teljesített.

Tüntetés Miskolcon

Október 29-én Csákó Imre titkár aláírásával a munkástanács felhívást adott ki élelmiszergyűjtésre. A sebesültek részére október 31-én, illetve november l-jén 51.020 forint értékben nagy mennyiségű gyűjtött tojást, csirkét, tyúkot, kacsát, libát, pulykát, marhát, sertést, juhot, burgonyát, lencsét, borsót, rákot, cukrot, mézet, zsírt, szalonnát, vajat, lisztet, diót, lekvárt, almát, zöldséget, kukoricát szállítottak teherautókon Miskolcra.
         November 4-e után a szovjet csapatok bevonulása elleni tiltakozásként röpcédulák jelentek meg a községben. November 10-én három helybeli zászlóval a kezében felvonulást kezdeményezett, azonban a lakosság nem csatlakozott hozzájuk. November 15-én a munkástanács átalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottsággá.

Sóstófalva

Október 28-án 10 tagú községi Munkás-Paraszt Tanácsot választottak. A munkástanács működése idején végig együttműködött a párttitkárral és a tanács vezetőivel, sőt Lenkei Ernő vb elnök és Nagy László vb titkár a testület tagja lett. A munkástanács elnöke feltehetően Szabó Sándor iskolaigazgató volt. A rend védelmére a községben 5 tagú nemzetőrséget állítottak fel, amelynek parancsnoka valószínűleg Kendecsi Barna kőműves lett. A munkástanács mindössze egyszer ült össze, amikor a vetőmagok kiosztását tárgyalták meg. A testület november 12-én oszlott fel.

Borsodi nyomda 1956 októberében

A megtorlás célpontjában Sztrakon Bertalan állt. Bár ő csak tagja volt a munkástanácsnak, az ÉSZAK MAGYARORSZÁG cikkében annak elnökeként írtak róla. Sztrakon Bertalant augusztus l-jén tartóztatták le, majd izgatásért 6 hónapi felfüggesztett börtönre ítélték. Herczeg József FMSZ ügyintéző munkástanács tagot kijelentései miatt rendőrhatósági felügyelet alá helyezték.

Újcsanálos

Október 27-én reggel 7 órakor 3-4 fiatal tüntetést kezdeményezett, melyhez csatlakozott a lakosság is. Hamarosan 7-800 fős tömeg járta az utcákat. A felvonulás a tanácsháza előtt ért véget, ahol Korompai János iskolaigazgató elszavalta a Nemzeti Dalt, majd Németh András földműves mondott beszédet. 15 pontos követelést állítottak össze, amelyben követelték a szovjet csapatok kivonását, a harcok azonnali beszüntetését, új kormány azonnali alakítását, szabad választás kiírását, a múlt bűnöseinek nyilvános tárgyaláson való felelősségre vonását, a szabad vallásgyakorlást, valamint a hadifoglyok hazabocsátását. A követelésekkel háromtagú bizottság indult Miskolcra, a megyei munkástanácshoz. Ezután 16 tagú munkástanácsot választottak, amelynek elnöke Németh András, elnökhelyettesei Molnár Lajos és Szentiványi Ferenc, míg titkára Pankucsi Balázs vb titkár lett. A választás után a munkástanács megtartotta első ülését, amelyen 32 fős „ideiglenes munkásőrség" néven nemzetőrséget állított fel. A nemzetőrök kioktatásával és felügyeletük ellátásával Lénárt József rendőrt bízták meg. Az ülésen élelmiszergyűjtésről hoztak határozatot a miskolciak megsegítésére. November 11-én a munkástanács munkás-paraszt forradalmi bizottsággá alakult át.

Az 1558-as szikszói ütközet

 Az első, a dicsőséges szikszói ütközetek sorában

Szikszó a Felvidéket az ország központi részeivel összekötő kereskedelmi út mentén feküdt, s így a Hernád-völgy alsó szakaszának és a Cserehát délkeleti részének gazdasági központjává vált a XVI. században. Fülek várának 1554-es török birtokbavételével a hódoltsági terület kiszélesedett, aminek következtében Szikszón állandósultak a gazdag mezőváros elleni török portyázások, melyek az őszi betakarítások vagy az azt követő vásárok időszakában következtek be.

Törökök foglyokat hajtanak.

1558 őszén Thelekessy Imre, Ferdinánd kapitánya Szerencs városa ellen készült, amit Németi, János Zsigmond vezére birtokolt. A készülődést a következő esemény akadályozta meg: Ferdinánd hosszú idő után 12 havi zsoldot, plusz a tiszteknek előkelő kelméket küldött. Míg tartott a pénzosztás és az ünneplés Németi megerősítette Szerencset, öccsét, Jánost régi szövetségeséhez a budai pasához küldte segítségért. A pasa parancsára Velidzsán füleki bég indult el. Október elején Buda, Esztergom, Tata, Pest, Vác, Fehérvár, Szolnok, Hatvan, Fülek és Szécsény lovas őrségét Szikszó környékére vezette. A török had 5000 lovasra volt becsülhető, mely mint a sáska felélte, elpusztította a földet amerre járt, köztük Szikszó városát, s mint a barmot seregestől hajtotta maga előtt a szerencsétlen rabokat.

Ezalatt Ferdinánd hadai Méránál szállottak táborba. Már éppen Szerencsre akartak indulni, mikor egy paraszt lóhalálában jött Thelekessy Imréhez, jelentvén, hogy a török Szikszót pusztítja. Imre kapitány az égő város füstjét látván rögtön a török ellen indult. A magyar sereg a legnagyobb számítás szerint sem haladta meg a kétezret, ennek is egy része rossz fegyverzetű gyalogos. A puskások pedig fáradt parasztlovakon csak ártalmára voltak a jó hadi rendnek. Azonban a vezérek tapasztalt, vitéz katonák voltak. Ott volt Forgách Simon, Bebek György, és Székely Antal. Útközben megbeszélték a csatarendet és szigorú törvénnyé tették, hogy rabot senki se fogjon, amíg a viadal sorsa el nem válik.

Székely Antal, Zalay Ferenc meg Szennyesy Mátyás vezette az előhadat, kis távolságra tőlük Bebek, majd Petheő János csapatai következtek. A derékhadban maga Thelekessy és Forgách Simon vezéreltek, míg a csatarendet Geratov és Feikovics németjei zárták be.

Magyar-török összecsapás.

A magyar vitézek 1558. október 13-án napnyugta előtt két órával érkeztek a Sajókaza melletti síkságra, s amint a török észrevette jövetelüket, öldösni kezdte a rabokat, nem kegyelmezve a csecsemőknek sem. Thelekessy parancsot adott az előhadnak, hogy gyorsan támadjon. Hirtelen azonban záporeső keletkezett, így a puskások nem használhatták fegyvereiket s csaknem egy szálig elvesztek. Ezt követően Bebek majd Petheő újították meg a rohamot, de egymástól való nagy távolság miatt, az ellenség visszaverte őket. A hadi rend bomladozni kezdett, s már-már úgy látszott eldőlt a viadal sorsa. Ekkor Thelekessy és Forgách Simon vágtattak elő, s visszafordítva a menekülőket nagy erővel vetették magukat a törökre. Imre kapitány mélyen belevágott az ellenség soraiba. A váci parancsnok, ekkor küzdött meg Czirki agával, ki egy hatalmas csapással leszelte sisakjának karimáját. Huszárjai azonban észrevették, hogy a vezér veszedelemben forog, s fegyverhordozója, Bencze, s Keresztes János siettek segítségére, felkoncolva az óriási törököt. A másik szárnyon Bebek és Székely Antal vitézkedtek, így rövid idő alatt sikerült visszaszorítani az ellenséget, mely eszét vesztve menekült a Sajó felé. Az est beálltával, minthogy a vert had Veli béggel együtt menekült, amerre csak tudott, Imre kapitány Putnokra vezette seregét, magával vívén az apró gyermekeket és leányokat, kik térden állva köszönték meg szabadulásukat.

Forgách Simon és Szennyesy Mátyás azonban elindultak törököt fogni s másnap délig 29 törököt és 40 lovat fogdostak össze. Majd számba vették a nyereséget, s bár Bebek esküje dacára nem akarja előadni a zsákmányt, mégis 1200 lóra oszlik a „kótya-vetye“. A diadal híre csakhamar elterjedt az országban melynek következtében Thelekessy nagy népszerűségre tett szert. Az 5000 törökből alig menekült meg 400, és az agák legnagyobb része is a csatatéren maradt. Ferdinándnak 13 zászlót küldtek, és néhány előkelő foglyot.

Szikszó látképe, előtérben a templommal.

Velidzsán füleki béget a szerencsétlen portyát követően a Portára rendelték, ahol elfogták majd börtönbe zárták. Innen csupán 1559. június 19-én szabadult egy szultáni rendelet következtében: „Mivel a bűnök és a vétkek megbocsátása a szultáni udvar régi szép szokása, megparancsolják, hogy bűneiből feloldozva engedjék ki börtönéből… Elrendelik, hogy miután a parancs szerint szabadon bocsátották, szorgalmasan fohászkodjék a birodalom tartósságáért.”