Az 1552. december 29-i gönci gyűlés és előzményei, a részleges szikszói országgyűlések

Az adakozó, illetve vonakodó megyék

Magyar hadi viselet a XVI. században

Eger sikeres védelme után 1552. december 29-én a nyolc megye (Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Sáros, Szepes, Torna és Zemplén) Göncön gyűlésezett. Itt elhatározták, hogy Eger várába saját költségükön 200 lovast küldenek Bebek György kapitánysága alatt, fejenként 3 forint 20 dénár havi zsolddal. A kapitány fizetése 220 forint. Fülekre 100 lovast küldenek, kapitányuk 50 forintot kap. Ezenkívül Egerbe Perényi Gábor 60, Serédy György 50, Báthori György 50, Beniczky Péter 50, Dobó Ferenc és Domokos 25, Büdy Mihály 20 lovas küldését ígérte. Ezenkívül elhatározták Eger és Fülek megerősítését is.

De nem mindig voltak a megyék, és annak földesurai ilyen adakozóak. Az egri vár diadalát megelőzően az oszmán csapatok sorra foglalták el az ország erődjeit, s immár vészesen közeledtek Eger felé. A vár akkori kapitánya Dobó István – a királytól kieszközölt levelekkel – 1552. 07. 09-én Szikszón hívta össze Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Sáros, Szepes, Torna és Zemplén megyék rendjeit, hogy katonai segítséget kérjen tőlük a vár védelméhez. 

Tinódi Lantos Sebestyén krónikája

„Igen kevesen az várban volnának

 Helyhöz képöst, mert nagysága az várnak.

 Az vármegyék várasában Szikszónak

Győlést tőnek, hogy arról szóllanának.”

  A gyűlésre Mekcsey Istvánt küldte, aki mint Tinódi írja:

"Inté őket, segítésre gondolnának", 

Ha békével honn lenni akarának.”

  De a nemesség nem csupán megtagadta a segítséget, hanem még gúnyos szavakkal is kritizálta Mekcseyt:

„Vártartásra, ha elegek nem voltatok,

Mire egri tisztetekben ti maradtok?

Azért ha az koncával jóllaktatok,

Az levét es reá megigyátok.”

 

A budai pasa újabb nógrádi és honti hódításainak következtében még jobban felerősödött a veszély, így a második 1552. 07. 18-án megtartott gyűlés már valamelyest eredményt hozott. Dobó most nem Mekcseyt, hanem Dormán Kristóf heves megyei alispánt és Dersy Ferencet küldte a részleges országgyűlésre. A nyolc vármegye (Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Sáros, Szepes, Torna és Zemplén) nemessége elhatározta, hogy a jobbágyaikat fogják katonai szolgálatra kényszeríteni. A határozat szerint a jobbágyság felének kellett fegyverbe kelnie. A szikszóhoz közelebb lakóknak július 27-re, a távolabb lakóknak 31-re Szikszóra kellett gyűlnie katonai szemlére. A nagyobb hajlandóság elérésére a földesurak megígérték, hogy minden jobbágyuknak elengedik a kilencedük 1/3-ad részét. A költségeket a jövő évi adórészletből akarták levonni, az Egerbe küldött felkelők zsoldját Dobó előlegbe adta nekik. A szikszói gyűlésen Werner György kamarai tanácsos is jelen volt, aki késznek mutatkozott a kezelése alatt álló királyi jövedelmekből a táborozás költségeihez hozzájárulni. Arról, hogy adott-e, vagy sem, nincs információnk.

Eger vára 1552-ben

 A részleges gyűlés követeket küldött az alsó-magyarországi bányavárosokhoz (Lipcse, Besztercebánya, Zólyom, Selmecbánya, Léva, stb.), hogy 1000, illetve 500 katonát állítsanak ki, ágyút, lőszert, lovakat küldjenek. Bebek Ferenc és Perényi Gábor főurak 4-4, Serédy Benedek pedig egy ágyút ajánlottak fel a hadjáratra saját vagyonukból.

Dobó nyolc vármegyétől 500 katonát kért, de csak hat vármegyétől kapott kétszáznyolcvanöt főt. Borsod, Bolyky Tamás vezetésével 50 gyalogost, Abaúj Choron Farkas vezetésével 50 gyalogost, Gömör, Kis Antal Péter parancsnoksága alatt 50 gyalogost, Sáros, Bor Mihály vezérletével 76 főt, Szepes, Szenczi Márton zászlaja alatt 40 főt, Ung megye Szalacskay György és Nagy Imre vezérletével 18 gyalogost küldött. Ilyen körülmények között várták a hős védők Egerben a török közeledtét.