II. világháborús magyar "dögcédulák" az ebay-n

Egy dögcédula kálváriája

Az internet világában már minden eladó, minden kapható a neten. Különösen igaz ez a világháborús relikviák sokaságára. Az elmúlt évtizedekben hatalmas üzletté vált a II. világháborúbús katonai relikviákkal történő kereskedés. Kézenfekvő tehát, hogy sokan detektorokkal felszerelve az egykori csaták helyszíneit kutatják. Ha egy rozsdás harckocsi alkatrészt, vagy egy sisakot kínálnak megvételre, abban még nincs is semmi kivetni való. Jelen esetben, azonban második világháborús magyar „dögcédulákról” van szó.

Hírdetés kép nélkül

Az ebay.com online aukciós portálra hosszú évek óta kerülnek fel a Don-kanyarban harcoló magyar honvédek azonosító cédulái, személyes felszerelései, illetve magyar katonasír azonosító táblák is. A jobb eladási ár reményében sztálingrádi leletként hirdetik őket. Erre azért van szükség, mert elsősorban amerikai vásárlókban bíznak, azoknak pedig a Don-kanyar semmit sem mond. Sajnos felmerül a gyanú, hogy sok lelet az egykori magyar katonák födi maradványaival együtt került elő. Tény, hogy Ukrajnában és Oroszországban sírrabló maffiák is működnek, akik felosztották egymás között a területeket. Ezeket a csoportokat egyáltalán nem érdekli a történelem feltárása és a múlt megismerése, a katonák esetleges azonosítása. Őket kizárólag az anyagi haszonszerzés motiválja. A talált leleteket általában kemény valutáért külföldre értékesítik. Külön keresik a már régen elfelejtett katonatemetőket vagy tömegsírokat, mert ott szinte biztosak lehetnek abban, hogy találnak valamit.

Természetesen nem állítható az, hogy az összes az ebay-ra  felkerült azonosító cédula mind hadisírból került volna elő, számos esetben elfordult, hogy volt hadifogolytáborok közelében nagy számban találtak dögcédulákat emberi maradványok nélkül. Ugyanis a hadifoglyoktól azokat elkobozva egyszerűen nem messze a tábortól kidobták. A magyar katonasír azonosítóról azonban már nehezen hihető ilyen humánus elmélet.

Egy ilyen ebay-s dögcédula valamikori tulajdonosa volt Gertner Miklós, aki a beütött kombináció ellenére nem gesztelyi hanem hernádkaki lakos volt. De mivel abban az időben Hernádkak aprócska település volt, így közigazgatásilag Gesztelyhez tartozott, így szerepelnek a gesztelyi anyakönyvekben a hernádkakiak is.

Azonosító jegy

Sebesülési jegy

De hogyan is kell értelmezni az ilyen dögcédulákat? 1929-ben a Nemzetközi Vöröskereszt "azonossági jegy" rendszeresítését határozta el. A magyar királyi belügyminiszter 70.300/1937 BM rendelete szabályozta ennek, a katonák között csak "dögcédula"-ként emlegetett azonosítónak a bevezetését. A 36. mintájú azonosító jegy tokján kialakított 10x10-es táblázaton a megfelelő számjegyeket perforálták, így alakult ki a 10 számjegyből (0-9) álló azonosító. A fém tokban megtalálható volt a papír alapanyagú összehajtogatott sebesülési jegy és az azonosító jegy. Ezek az említett számsor mellett tartalmazták az illető részletes személyi és az alap katonai (rendfokozat, alakulat), a sebesülésre vagy halálra, valamint az eltemetésre vonatkozó adatokat is.

Gertner Miklós azonosító cédulájának a tokja

A tíz számjegyű azonosítóból az első négy számjegy az anyakönyvi kerület sorszáma, a következő két számjegy az anyakönyvi bejegyzés éve, (ami az esetek zömében) a születési év utolsó két számjegye. Az utolsó négy számjegy a születési anyakönyvi bejegyzés folyószáma.
Ha az első és utolsó számjegycsoport négy jegynél rövidebb, akkor azt négyjegyűvé kell kiegészíteni a szám elé írandó nulla számjegyekkel.

Tehát a tokról az alábbi adatok olvashatók le:

2877 Anyakönyv helye Gesztely falu, Szerencs járás, Zemplén megye
19 Születési éve 1919
0017 Anyakönyvi száma

Sajnos Gertner Miklósról, és világháborús szerepéről nem áll rendelkezésemre több információ, így nem lehet tudni, hogyan is kerülhetett a dögcédulája az internetre eladásra kínálva. Az azonban tény, a doni csatákban megközelítőleg 100 ezer magyar katona vesztette életét. Legtöbbjük pedig még mindig halálának helyszínén nyugszik jeltelen sírokban. Tehát ha valaki arrafelé rendszeresen kutat, előbb vagy utóbb biztosan talál emberi maradványokat. Sok esetben egyszerűen visszahányják az egykori lőárkokba a kiásott és értéktelennek ítélt csontokat. Sajnos, ha egy sírt feldúltak, akkor gyakorlatilag már semmi esély nem lesz arra, hogy az abban nyugvó katonákat azonosítsák.