Kádár János a kersztapa

Komaságban Kádár Jánossal

Kádár János

A középkor óta Európa-szerte szokás - így Magyarországon is -, hogy a kisemberek a könnyebb boldogulás reményében személyes kapcsolatokra törekszenek a hatalom képviselőivel. Ennek egyik formája, hogy a szegény családok befolyásos, gazdag embereket kérnek fel keresztapának. Ferenc József császárnak például több ezer keresztgyereke volt, akikkel külön adminisztrációs hivatal foglalkozott. Rákosi Mátyásnak is voltak keresztgyerekei. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig sokfelé hallható, hogy Kádár Jánost szoros érzelmi szálak fűzték az itteni cigánysághoz, és a pártvezérnek ma is számtalan roma keresztgyereke él a megyében.

Kádár János egyébként jó keresztapa volt. Számon tartotta keresztgyerekei születésnapját, és ilyenkor kisebb ajándékokat küldött nekik. A kádári keresztgyerekségből egyébként nem következett feltétlenül karrier, de abban a zárt közösségben, ahol a gyerek élt, ez többnyire előnyt jelentett, és tiszteletet váltott ki.

A Hidasnémetiben élő Ónodi Dezsőné, Aranka azzal büszkélkedhet, hogy húgának Kádár János volt a keresztapja, illetve az akkori ízes szóhasználattal élve: névadó szülője.

Aranka néni családja Szikszón, a cigánytelepen lakott. Apja állandóan dolgozott, de a keresete csak arra volt elég, hogy meglegyen a mindennapi betevőjük. Ezért mikor hallották, hogy a megyében és Szikszón több roma is felkérte Kádárt keresztapaságra, akkor az anyja azt mondta, hogy ő is megkéri, hogy legyen az akkor született húga keresztapja. Akiknek ugyanis sikerült, minden évben kaptak valami csomagot, ajándékot vagy egy kis pénzt. Így aztán az anyja írt Kádárnak, akitől kis idő múlva jött is a levél, hogy vállalja a keresztkomaságot. A pártvezető nem volt jelen a családi eseményen. Aranka néni úgy tudja, hogy végül a titkárnője tartotta a keresztvíz alá a testvérét.

Névadó ünnepség

Az emlékei itt valószínűleg megcsalják. Az egykori névadó ünnepélyeken a szertartásrendbe nem tartozott bele a szenteltvízzel való megöntözés. A ceremónia során víz helyett a Kádár-címerrel ékesített tanácsi bölcsőre az anyakönyvvezető jelenlétében iskolások vagy névadó szülők helyezték rá a kisdobos- vagy úttörőnyakkendőt.

A család vágya a keresztkomasággal teljesült: „Kádár sokáig, majdnem minden évben a húgom születésnapján csomagot küldött, amiben ruha, cipő, ennivaló és néha még pénz is volt. Ez nagy segítség volt, mert igen szegények voltunk. Apám soha nem adta el, amit kaptunk, mert született több testvérem is, ők is használták a ruhákat és a cipőket. Aztán később, mikor a húgom nagyobb lett, úgy iskoláskorú, akkor megszűnt minden kapcsolat. Nem küldött aztán többé sem ajándékot, sem pénzt."

Aranka unokájának, Viktorkának is szeretne legalább egy kis ideig jobb sorsot. Nomen est omen, unokája keresztapjának Orbán Viktort nézte ki.

Orbán Viktor

A Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodájának munkatársa, miután tolmácsolta a kormányfőnek Aranka néni kérését, úgy nyilatkozott: a miniszterelnök szerint a keresztapaság nagyon komoly feladat, amely nagy felelősséget is jelent, mert lélektanilag a keresztapa nemegyszer az apát is helyettesíti. Ezért fontos, hogy a keresztapának személyes kapcsolata legyen a keresztgyerekkel és a családdal. Ezt azonban a sok elfoglaltsággal járó miniszterelnöki pozícióból nem lehet megteremteni. A miniszterelnök úgy véli: ha személytelenül lenne keresztapa, elveszítené jelképes értékét az egyébként szép emberi gesztus.