„…szabad
mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni; … én azt viszem, amit vihetek,
tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”
 |
| Károli szobra Göncön |
Vizsolyban,
ezen kis Hernád menti településen látott napvilágot nyomtatott formában az első
teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye
superintendense végezte, ezért hívják Károli Bibliának is. Munkálatainak 1586-ban
kezdett neki. A teljes fordítás három évet vett igénybe, melyet feltehetően nem
egyedül végzett. A fordítás nyelvezetét megvizsgálva legalább három segítőre
következtethetünk.
 |
| Az egykori nyomdagép rekonstrukciója |
A
nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits
Bálint vezetésével, aki Bornemisza Péter- Ballasi Bálint
nevelőjének- a nyomdásza volt. Bornemissza halála után a nyomda továbbra is az
ő kezelésében maradt. Károli Gáspárnak éppen kapóra jött az akkor munkát
kereső nyomdász. Gyűjtést kezdeményezett a Bornemisza-nyomda megvásárlására,
melyben főbb mecénásai voltak péterfi Báthori István országbíró, meg a neje,
homonnai Drugeth Anna, és sógora Drugeth István, Zemplén vármegye főispánja, Mágocsi
Gáspár, valamint Rákóczi Zsigmond egri várkapitány. A megvásárolt nyomdát
azonban nem Göncön, hanem a sokkal nyugalmasabbnak ítélt szomszédos Vizsolyban,
a boldogkői és regéci vártól védve állították fel. A korábbi betűkészletet nem tartották elég jónak, ezért újat hozattak Németalföldről, a papírt
pedig Lengyelországból szerezték be.
A
munkálatokat 1590. július 20-án fejezték be, és mintegy 800 példányt nyomtattak
ki. Egy Biblia 2412 oldal terjedelmű, s mintegy 6 kg súlyú. A kötési
munkálatokat a nürnbergi születésű, Kassán 1586-ban letelepedett könyvkötő
mester Endtner Mihály végezte.
 |
| A Biblia első lapja |
Érdekesség,
hogy a nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért
Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert –
laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba. Másik nehézséget jelentette a
munkálatok során, hogy 1589. március 3-án Ernő főherceg és a királyi titkár,
Faustus Verantius arról írt a szepesi kamarának, hogy Vizsolyban régi naptárt
és más hasonló könyveket nyomtatnak, ezért Rákóczi Zsigmond –Vizsoly földesurának-segítségével
betűit és könyveit kobozzák el. Rákóczi Zsigmond március 26-án a szepesi
kamarán keresztül kérte, hogy engedjék meg a Biblia nyomtatását befejezni, és
tagadta, hogy a nyomdász naptárnyomtatással foglalkozik. Mivel Rákóczi,
akkoriban még kedvelt volt Bécsben, meg tudta akadályozni a nyomtatás
leállítását.
Jelenleg
52 fennmaradt példányról tudunk, közülük 24 országhatárainkon kívül van. Egy
eredeti példány található a vizsolyi templomban is, mely megtekinthető a
szintén ott látható rekonstruált nyomdagéppel együtt. A Károli Biblia
kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig a
legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.
 |
| A vizsolyi református templom belseje, jobb sarokban a nyitott Bibliát tároló vitrinnel |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése