A Borsodi Sörgyár története

Minket nyáron nem csak a folyóvíz hűsít

A keleti országrész sörellátása igencsak akadozott a hatvanas években, így az új gazdasági mechanizmus sodrásában egy 1968-as gazdasági bizottsági határozat döntött arról, hogy a térség nehézipari dolgozói - kohászok, gépipari, vegyipari munkások - igényeinek kielégítésére ide sörgyár kell. A célszerűség jegyében Miskolcra böktek először a térképen, csakhogy az ipari központként is funkcionáló borsodi megyeszékhelyen akkortájt tragikus volt a vízhelyzet - a panelházakban, a harmadik emelet fölötti csapok hörgésére biztos sokan emlékeznek. Így esett a választás a Hernád partján fekvő Bőcsre, ahol az ipari termeléshez szükséges folyóvíz és a sör gyártásához szükséges jó minőségű, tiszta rétegvíz is rendelkezésre állt. A sörgyártáshoz szükséges nagy mennyiségű - naponta tízezer köbméter - vizet ma sem a folyóból, parti szűrésű kutakból, hanem öt, harminc méter mély artézi kútból nyerik, így az időnkénti árvíz nem eredményez vízminőség-romlást.

A Hernád melletti bőcsi sörgyár a 88 hold alapterületű beruházással, évi 1,2 millió hektoliter tervezett termeléssel a korabeli Magyarország 5. sörgyára volt. Az üzem több mint 1000 ember (nagy részük női munkaerő) számára helyben kínált munkalehetőséget. Az előállított sört pedig nemcsak itt, hanem a miskolci, a debreceni, a nyíregyházi, a kisvárdai és a berettyóújfalui kirendeltségeken is tervezték palackozni, valamint tervek születtek arra is, hogy a jövőben Mátészalkán is létesítenek fejtőüzemet. Ezzel az egész régióban új munkalehetőségek reménye csillant fel. Ezen kívül a hevesi és borsodi termőföldeken folyó árpa és komló termesztéssel az ottani termelőszövetkezeteket is segíteni kívánták.

Mutatós falfelület

1972-ben indult az építkezés. A tervezett júniusi átadás azonban megkésett. Az év nyarán a malátagyár és a kazánház még csak félkész állapotban volt. Az viszont már kialakult, hogy termékeiket a 30 napos eltarthatóságú Borsodi Kinizsi, a 8 napos eltarthatóságú Borsodi Világos és Borsodi Barna néven hozzák majd forgalomba.  Azt is tervezték, hogy gyártani fognak pilseni típusú és néhány speciális sört is, a termelés 75 százalékát palackozzák, a többi hordós áru lesz. Az első sörfőző szakember gárdát Kőbányára küldték eltanulni a sörkészítés tudományát.

Bár 1972 november 9-én megindult a sörfőzés, az üzem még csak félkész állapotban volt. Ha egyszer elkészül „az ország legmodernebb ilyen jellegű létesítménye lesz” – vélték a korabeli szakemberek. „A főzőházi automata az egyik újdonság — közölte Kékesi Ferenc. — A sörfőzés nem kézi, hanem távvezérléssel, irányítással és szabályozással történik. A másik: a zárt erjesztéses technológia. A bőcsi sörgyár évente 18 ezer tonna malátát és 1,2 millió hektoliter sört gyárt majd.” , írta egy korabeli újság.

Az első sör november 30-án készült el. A gyár teljes átadásának legutoljára módosított határideje 1972. december 31-e volt. A hordófejtő üzemrész azonban ekkorra sem készült el, így hordós sört csak a következő év tavaszára ígértek a gyártók. A gyár termelési terve ennek ellenére optimista volt: 1973 márciusától naponta 3000 hektoliter sör eladását tervezték, amelyet a nyári csúcsforgalom idején napi 5000 hektoliterre bővítenek. A nyár folyamán megkezdődött a Pepsi Cola-palackozása is. A második félévben pedig a Mátyás sörhöz hasonló, pilzeni típusú sört is készítettek, és az év karácsonyára újdonságnak szánták a Rákóczi barna sört.

A tervek bejöttek. 1976-ra a sörfogyasztás gyors növekedése szükségessé tette a gyár további bővítését, amely révén évente 500 ezer hektoliterrel növelték a termelését. Két évvel később új üdítő italokkal is bővítették a gyártmányskálát, a Pepsi-Cola mellett megjelentek a citrom-, narancs- és grapefruit ízesítésű italok Gyöngy márkanéven. 1982-ben megjelent a diabetikus világos sör, amelyet először a Bőcsi Sörgyár készített. A nyolcvanas évek nagy újítása a malátaüzem bővítése volt. Erre azért volt szükség, mert a Komáromi Sörgyár Bőcsről szállította a szükséges malátát. Nem csak a hazai söriparral épített ki együttműködési megállapodást a borsodi üzem. Az NSZK-beli Spaten gyárral kötött megállapodás szerint 1988-ban a budavári Fortuna utcában nyílott egy Spaten sörbár, ahová a bőcsiek licenc alapján gyártották a Spaten sört.

1987-ben Magyarországon elsőként a Borsodi dobta piacra az újdonságnak számító alkoholmentes sört, a Borsodi Pólót, valamint az 50 literes hordós kiszerelésű sört.

A vállalat 1990-ben részvénytársasággá alakult, majd egy évvel később privatizálták, így Európa egyik vezető söripari vállalkozása, a belga Interbrew tulajdona lett. Ezzel a Borsodi magyarországi termékpalettája rengeteg új termékkel bővült. 1993-1994 között a német Spaten Premium Lager, majd a Holsten gyártása és forgalmazása kezdődött meg.

Generációk egymás mellett

A Borsodi elkezdett barna sört is forgalmazni, és 1995-ben belföldön reformerként Borsodi Világos sörét fémdobozos kiszerelésben is árusítani kezdte. 1996-ban a népszerű, amerikai Rolling Rockkal, a következő évben pedig a Stella Artois-val bővült a kínálat. Még ebben az évben a Borsodi Sörgyár Rt. - a magyar söripari vállalatok közül elsőként - megszerezte az ISO 9001 nemzetközi minőségbiztosítási tanúsítványt.

A Borsodi Sörgyár a XXI. századba lépve is folytatta fejlesztéseit, újabb és újabb termékekkel örvendeztetve meg a hazai sörfogyasztókat, elég csak a 2002-es újdonságokra, az 1 literes Nagy Testvérre vagy az alkoholmentes Stella Artois-ra gondolnunk. A 2003-as jubileumi év is számos meglepetéssel szolgál: a könnyen fogyasztható Borostyán sörkülönlegesség mellett a sörgyárral együtt 30. születésnapját ünneplő Borsodi limitált szériája teszi emlékezetessé az évfordulót.

A harmincadik évforduló alkalmából került sor Európa legnagyobb silófestésére is. 2004-ben megjelent a hazai piacon egy új műanyag palack, amely a speciális Q-pack technológiának köszönhetően képes a sör élvezeti értékének, minőségi követelményeinek megfelelő, mégis könnyű kényelmi csomagolást biztosítani. 

2005. márciusában átadásra kerül egy új sörfőző ház, mely megnövelt kapacitásával kiváltja a korábbi sörfőző házat. A régi főzőház megújult szerepben, látogatói központként működik.

A környezettudatos működés érdekében tett erőfeszítések egyik legnagyobbika az az új szennyvíztisztító, amely 2006-ben került átadásra. Az előírásokban rögzített határértékeknél jóval kedvezőbb eredményeket biztosító szennyvíztisztító e mellett a bioenergia felhasználását is lehetővé teszi a sörgyártás folyamatában.

A Borsodi Sörgyár 2011-ben bevezette a hazai piacra az első, széles körben elérhető ízesített söröket, a Borsodi Friss termékcsaládot. A kategóriateremtő Borsodi Friss immár több ízben, illetve hozzáadott cukor nélkül is elérhető a fogyasztók számára. A nagyszabású termékinnovációk után jelentős csomagolásfejlesztésre került sor. A 2012-ben átadott új gyártósor szinte korlátlan lehetőségeket nyit a dobozos csomagolások területén.

2013-ban a Borsodi új ízekkel frissítette ízesített söreinek választékát, valamint megkezdte a Borsodi Super Dry gyártását és értékesítését a magyar piacon. A különleges komlónak és az új sörfőzési technológiának köszönhetően, az új Borsodi Super Dry keserű utóíze rövid, így minden egyes kortya olyan, mint az első.

2014-ben a Borsodi újabb innovációt vezetett be dobozos söreinél: a nyitáshoz használt új Open air technológiával a sör simábban kiönthető és könnyebben kortyolható. További ízek jelentek meg a Borsodi Friss termékcsaládban, valamint a Borsodinak köszönhetően - a ciderrajongók nagy örömére - a cseresznyés izű Carling British Cider is kapható lett a hazai boltokban.

A gyár a fent leírt újdonságok mellett mind a mai napig fejlődő tendenciát mutat, biztosítva ezzel a fogyasztóknak egy remek szomjoltót, míg a környék lakóinak megannyi munkahelyet.