1956-os Forradalom

 A forradalom szele vidéken

         Az 56-os forradalom hallatán a legtöbb embernek a budapesti események jutnak eszébe. Páran talán még hallottak néhány nagyvárosi sortűzről, tüntetésről is, azonban a falvakban történt változásokról, helyi forradalmakról vajmi  keveset beszélnek. Pedig az októberi események országos méretűek voltak. Hatásuk a legkisebb faluban is érezhetőek voltak, melyre jó példák a következő települések.

Alsódobsza

Október 23-a után Miskolcról érkeztek munkások, akik rendszerváltozásról, s a budapesti eseményekről beszéltek. Október 27-én az emberek zászlókkal gyűltek össze az egykori Hőskertben. Egy részük megállt a templom előtt elénekelte a Himnuszt a Szózatot és a Talpra magyart. A Hőskertben összegyűlt tömeget Bagócsi Lajos református lelkész csillapította le, és oszlatta fel, majd a tanácsháza udvarán gyűlést tartottak, amelyen a „községi tanács mellé" 10 tagból álló Munkás-Paraszt Tanácsot választottak titkos szavazással. A testület elnöke id. Kovács Istvánt lett. A rend védelmére 12 tagú nemzetőrséget állítottak fel, melynek parancsnokának Zsebesi Ambrus földművest választották. Ezek a szervezetek ezután kérték a község tanácstitkárától az önvédelmi fegyverét. Simon Bertalantól azt kérték a fiatal nemzetőrök, hogy foglalja el a hivatalt a tanácsházán. Ő a következőt válaszolta: „Ti akartatok hivatalt, hát akkor üljetek bele!” Budai Károly tanácselnök –ki ekkor Debrecenben tartózkodott iskolában-a gyűlés után lemondott.

56-os miskolci felvonulás

A munkástanács 17 pontos követelést fogalmazott meg, amelyben követelték a szovjet csapatok kivonását, az elfogott szabadságharcosok amnesztiában részesítését, a beadás, a gyermektelenségi adó, a kötelezőbiztosítás eltörlését, titkos választásokat és a paraszti tömegek érdek képviseleti szervezetének a megszervezését. Október 31-én élelmiszergyűjtést indítottak, majd november 11-én a munkástanács átalakult Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottsággá.

Megyaszó

           Megyaszón október 26-án felvonulást rendeztek, amelyen szovjet- és pártellenes jelszavakat kiabáltak. Ezt követően népgyűlést tartottak, amelyen Balázsi Barnabás földműves elszavalta a Nemzeti Dalt. Ezután 11 tagú többnyire földművesekből álló munkástanácsot választottak. A testület elnöke Helmeczi Bertalan földműves –egykori csendőr- elnökhelyettese Balázsi Barnabás lett. A munkástanács 13 tagú nemzetőrséget állított fel, amely parancsnokának Gecső Sándor földművest bízták meg.

A munkástanács - Csákó Imre tanácstitkár kivételével leváltotta a község kommunista vezetőit. A gyermekotthonban külön munkástanács alakult, elnöke Sárkány Béla, elnökhelyettese Finta Elemér lett. A lakosság haragja a párt és az egykori jogtalan tagosítás ellen fordult. Egy kisebb csoport behatolt az MDP párthelyiségbe, az ott talált vörös zászlót és más dekorációs anyagokat elégették, majd követelték, hogy a párttitkár adja át fegyverét. A nemzetőrség működése során összeszedte a községben lévő fegyvereket, ennek során több kommunista lakásán házkutatást tartott. A rendőrőrsöt nem fegyverezte le, állománya a munkástanácsba „beolvadva" végig rendes szolgálatot teljesített.

Tüntetés Miskolcon

Október 29-én Csákó Imre titkár aláírásával a munkástanács felhívást adott ki élelmiszergyűjtésre. A sebesültek részére október 31-én, illetve november l-jén 51.020 forint értékben nagy mennyiségű gyűjtött tojást, csirkét, tyúkot, kacsát, libát, pulykát, marhát, sertést, juhot, burgonyát, lencsét, borsót, rákot, cukrot, mézet, zsírt, szalonnát, vajat, lisztet, diót, lekvárt, almát, zöldséget, kukoricát szállítottak teherautókon Miskolcra.
         November 4-e után a szovjet csapatok bevonulása elleni tiltakozásként röpcédulák jelentek meg a községben. November 10-én három helybeli zászlóval a kezében felvonulást kezdeményezett, azonban a lakosság nem csatlakozott hozzájuk. November 15-én a munkástanács átalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottsággá.

Sóstófalva

Október 28-án 10 tagú községi Munkás-Paraszt Tanácsot választottak. A munkástanács működése idején végig együttműködött a párttitkárral és a tanács vezetőivel, sőt Lenkei Ernő vb elnök és Nagy László vb titkár a testület tagja lett. A munkástanács elnöke feltehetően Szabó Sándor iskolaigazgató volt. A rend védelmére a községben 5 tagú nemzetőrséget állítottak fel, amelynek parancsnoka valószínűleg Kendecsi Barna kőműves lett. A munkástanács mindössze egyszer ült össze, amikor a vetőmagok kiosztását tárgyalták meg. A testület november 12-én oszlott fel.

Borsodi nyomda 1956 októberében

A megtorlás célpontjában Sztrakon Bertalan állt. Bár ő csak tagja volt a munkástanácsnak, az ÉSZAK MAGYARORSZÁG cikkében annak elnökeként írtak róla. Sztrakon Bertalant augusztus l-jén tartóztatták le, majd izgatásért 6 hónapi felfüggesztett börtönre ítélték. Herczeg József FMSZ ügyintéző munkástanács tagot kijelentései miatt rendőrhatósági felügyelet alá helyezték.

Újcsanálos

Október 27-én reggel 7 órakor 3-4 fiatal tüntetést kezdeményezett, melyhez csatlakozott a lakosság is. Hamarosan 7-800 fős tömeg járta az utcákat. A felvonulás a tanácsháza előtt ért véget, ahol Korompai János iskolaigazgató elszavalta a Nemzeti Dalt, majd Németh András földműves mondott beszédet. 15 pontos követelést állítottak össze, amelyben követelték a szovjet csapatok kivonását, a harcok azonnali beszüntetését, új kormány azonnali alakítását, szabad választás kiírását, a múlt bűnöseinek nyilvános tárgyaláson való felelősségre vonását, a szabad vallásgyakorlást, valamint a hadifoglyok hazabocsátását. A követelésekkel háromtagú bizottság indult Miskolcra, a megyei munkástanácshoz. Ezután 16 tagú munkástanácsot választottak, amelynek elnöke Németh András, elnökhelyettesei Molnár Lajos és Szentiványi Ferenc, míg titkára Pankucsi Balázs vb titkár lett. A választás után a munkástanács megtartotta első ülését, amelyen 32 fős „ideiglenes munkásőrség" néven nemzetőrséget állított fel. A nemzetőrök kioktatásával és felügyeletük ellátásával Lénárt József rendőrt bízták meg. Az ülésen élelmiszergyűjtésről hoztak határozatot a miskolciak megsegítésére. November 11-én a munkástanács munkás-paraszt forradalmi bizottsággá alakult át.