Egy csata, mely a Hősök Terén is helyet kapott

1679-es Thököly vezette szikszói ütközet 

Kuruc labanc összecsapás

A végvárak, és erősségek magyar védőit a tárgyalt időszakban németekre cserélik. A fizetetlen, kóborló, bujdosó katonákból lesznek a kurucok, akik az 1670-es évek elején nem lehettek túl népszerűek a Hernád-völgyben, mert a Gesztelyben állomásozó csapatuk hadnagyai azzal fordultak Borsod vármegyéhez, hogy segítsenek nekik élelemszerzésben, mert a lakosság „sem pénzért, sem barátágért” nem hajlandó semmit sem adni.

1678-ban az elégedetlen végvári vitézek, jobbágyok, kisnemesek élére az akkor 21 éves Thököly Imre állt. Igazi nagy tekintélyt a szikszói győzelemmel szerzett magának a fiatal hadvezér, és ezt követően a mozgalomból egy nagyszabású Habsburg-ellenes háború bontakozott ki.

Hősök Tere emlékmű részlete

1679-ben büntető hadjáratot szerveztek az osztrákok. A Strassaldo vezette zsoldosokhoz nagyszámú német nemes is csatlakozott, majd zsarolni és fosztogatni kezdték a Szikszó környéki falvakat. Fő seregük Dobszán szállásolta el magát, egy kisebb csapat pedig Aszaló kifosztására indult. Thököly 2200 fős serege Ónod felől érkezett, a Sajón keresztül, majd tábort vert a Sajó-Hernád által bezárt háromszögben. Thököly, Balass Imre alvezére lesvetési tervét követve, 300 lovast küldött Aszalóra, hogy kicsalja onnan a németet, közben a sereg többi részével Szikszó déli részén állomásozott. Amikor az Oláh György vezette huszárok megérkeztek Aszalóra, a németek éppen a templomot fosztogatták. A cinterembe szorult császáriakat puskázással tartották vissza, kerülve a közelharcot. Még azt is elnézték, hogy egy lovas elvágtasson Alsódobsza irányába. Miután a támadókat nem tartották veszélyesnek, a generális elrendelte a támadást, és a visszavonuló kurucokat egyre elszántabban üldözték az újfalusi part felé, ahol a fősereg várt rájuk Thököly vezetésével. Thököly csapatai teljesen bekerítették a labancokat, az elkeseredett katonák pedig sokukat levágták. 709 német veszett oda, 17 pedig fogságba esett. A magyar sebesültek közül 1 katona vesztette életét. Budapesten, a Hősök Tere Milleneumi Emlékmű Thökölyt ábrázoló szobra alatt dombormű örökíti meg ezen győztes ütközetet. Thököly Imre 1679 november 3-án vívott szikszói csatájának is emléket állít a "Csínom Palkó" kezdetű kuruc népdal néhány sora.

Kurucokat üldöző labancok

Virágzó háztetők

Kereszt-életfa motívum

Alsódobsza utcáin sétálva az ember többnyire lehajtott fejjel, vagy előrenéző szempárral közlekedik, s csak nagyon ritkán tekint a szemmagasság fölé, ahol pedig rengeteg kincs rejtőzik. Kincs bizony, mégpedig néprajzi, népművészeti hagyatékunk utolsó virágszálai ezek, melyek közül már csak nagyon kevés őrződött meg a jelenkor számára. Ezek a virágok nem máshol, mint a háztető oromdeszkáin pompáznak már évtizedek óta. Az oromdeszkák nagy és jól látható felületükkel kitűnően alkalmasak díszítésre. Legtöbben itt adják a világ tudtára a ház építőjének nevét, s az építés évét. Olykor a lakók vallási hovatartozásának jele is itt kapott helyet.

A díszítő funkciója mellett egyfajta óvó szerepe is volt ezeknek a kereszteknek, melynek egy érdekes formájára bukkanhatunk az egyik házon, ahol a kereszt egy földhalmon áll, s szárai mintegy kivirágoznak. Ezzel a kereszt egyfajta életfa funkciót kap. Az életfa keresztfa kapcsolatára kitűnő példa több archaikus imádság is:

 

„ Én nem láttam szebb keresztfát,

Mint Urjézás keresztfáját,

Mert ’a vérvel virágodzik

Szent lélekvel gyümölcsödzik.”

„Üdvözlégy szent kereszt

Gyökér nélkül termő

Mennyei gyümölcsöt

E üdvösséget termő.”

A kereszt száraiból kinövő virágok háromszirmúk és alakjuk alapján tulipánok.

Több házon is megfigyelhető egy virágcserépből kinövő tulipán, két oldalán egy-egy levéllel. Egyik esetben a leveleket bimbózó virágok helyettesítik, máskor pedig ugyan több levél és virág is megtalálható a száron, mégis egy-egy hangsúlyosabb, nagyobb virág a jobb- és baloldalon megtartja a keresztre emlékeztető alakzatot. Jól látható tehát az összefüggés a virágok és a kereszt között. Ugyanilyen szembetűnő az ősi életfa, világfa motívummal való párhuzamuk is. 

Ezek a néprajzi minták elsősorban nem díszek, hanem jelek. Az életfák, virágindák gyakran edényekből indulnak ki. Ezen edény lehet korsó, fazék, virágcserép, vagy kosár. Ezek ugyan formai eltéréseket mutatnak, jelentésükben mégis azonosak. Mindegyik, leányt, asszonyt, nőt formáz. Hiszen a korsóban lévő víz, a cserépben található föld által kel életre a mag, s szökken szárba a virág. Ez a motívum a terhességgel, s a szüléssel hozható kapcsolatba, melyre jó példa az alábbi korondi népdal:

„Barna menyecske, mit viszel a kosárba, Mi van a te szűved alá bezárva?

Olyan titok, olyan bánat, ki se merem mondani, fáj a szívem mért tudtalak szeretni?”

Hasonló jelentéssel bír a szívformából fakadó tulipán is, mely motívum szintén megtalálható az egyik 1898-ban épült ház oromdeszkáin. Ezek a minták évszázados múltra tekintenek vissza, melyből jó lenne minél többet megőrizni unokáink számára.