Dr. Nagymáthé Gyula, a hős katona orvos

A magyar "fegyvertelen katona"

Amerikában az számomra a legszimpatikusabb, ahogy a történelmüket, múltjukat őrzik, emlékeznek rá. Rengeteg emlékhely található, mindennek van saját múzeuma, illetve egymás után ontják a történelmi filmeket. A filmek segítségével milliók ismerhetik meg a múltat, azonosulhatnak történelmi személyekkel. Nálunk sajnos ez nem igen mondható el. Vegyünk csak egy példát, egy párhuzamot!
 A Desmond Thomas Doss a második világháború egyik legvéresebb csatájában Okinawa szigetén 75 bajtársa életét mentette meg úgy, hogy ő maga nem viselt fegyvert. Vallási meggyőződése volt, hogy noha hazája igazságos háborút vív, neki magának nem szabad ölnie. Szanitécként több alkalommal is egymaga hozta ki sebesült bajtársait az ellenséges vonalak mögül vagy a tűz alatt tartott senkiföldjéről, miközben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett. Doss volt az első olyan katona, aki lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres szolgálatot, és megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemrendet, Amerika legmagasabb katonai kitüntetését. A történetet Mel Gibson vitte vászonra „A fegyvertelen katona” címmel. A mozik megteltek, Desmond Thomas Doss neve, valamint története pedig világszerte ismertté vált. Most lássuk a magyar valóságot.

Olasz ágyúk Isonzónál

Ezerkilencszáztizenötben az Isonzo-vonalnál az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai Olaszország hadseregével küzdenek, ádáz, véres harcot. Bár az olaszok létszáma jóval meghaladja a monarchia csapataiét, előretörésük mégis megtörik, kialakul egyfajta állóháború. Hatalmas ütegek ontják lövedékeiket mindkét oldaláról a frontvonalnak. A katonák sáncokat ásnak, s ezekben az árkokban folyik az élet, na meg a vér is. Zagora és Plava települések közelében az olasz ágyúk hevesen dolgoznak, miközben a monarchia csapatai megpróbálnak rést törni az olaszok vonalán. Mikor egy-egy katona elbukik, bajtársai megpróbálnak segíteni rajta, ám ez a legtöbb esetben nem elegendő élete megmentéséhez. Szakszerű orvosi segítségre van szüksége a sebesültnek. Ám a csatamező közepén nincs kórház, mely elláthatná a sérültet.

Az Est nevű napilap hírdetése

 Egy tartalékos főorvos alig harminc lépésnyire az olasz lövészárkoktól állította fel kötözőhelyét egy házban. Ide kerülnek a sebesültek, és a doktor szakadatlanul látja el a sérülteket, saját életét téve kockára. Négy óra hosszán át áll helyt a véres ütközet közepén, pedig az ágyúk tüze már a ház födelét is beszakították. Még négy napon keresztül marad a frontvonalban. Ez alatt az idő alatt több mint ezer gránát repült a falura, melyben a rögtönzött szanitéc műhely állott. Az ötödik napon a zászlóaljparancsnok megtiltotta a helyben maradást, így az orvos visszavonult. Tömérdek ember életét mentette meg az elvérzés és az elfertőzés veszedelmétől.

Az Est nevű napilap 20 000 korona jutalomdíjat tűzött ki ,,magyar katonák példátlan vitézségének és önfeláldozásának elismerésére''. A katonaorvosnak járó 1000 korona doktor Nagymáthé Gyulá

é lett. Mert így hívták azt a férfit, aki hőstettet véghezvitte a Zagora és Plava melletti faluban.

És most keresse kedves olvasó emlékei között e derék férfi nevét, vagy a róla készült filmet! Film az nincs, és nevével is csak kevés helyen találkozhatunk, alig ismerik néhányan.

De ki is volt ez a magyar Desmond Thomas Doss ? Nagymáthé Gyula 1887 decemberében született Zsujtán, ezen Hernád-menti településen. Itt végezte az elemit, majd a felvidéki Lőcsére íratták be gimnáziumba, ahonnan  az erdélyi Erzsébetvárosra került, ahol érettségizett. Mindig is orvos akart lenni, ezért beiratkozott az orvostudományira Budapesten. Az egyetem végzése közben Berlinben is medikus lett. A fizika tantárgyat nem mástól tanulta mint báró Eötvös Lóránd professzortól. Az orvosi diplomát 23 évesen szerezte meg. Ő lett Magyarország legfiatalabb doktora.

Dr. Nagymáthé Gyula

Eztán következett az első világháború, melyben a fent említett tettével tüntette ki magát. Szolgálta a monarchiát, hősiesen helyt állt az első világháborúban, a tanácsköztársaság idején maga Kun Béla osztotta be a Tiszántúlra orvosi szolgálatra, majd érdemei elismeréseként vitézzé ütötték, de ő közben tovább praktizált, végigharcolta a második világégést is, a Néphadsereg immár őrnagyként vette át, orvosi pályáján kitartott a Rákosi rezsim alatt is, majd 1966-ban a Kádár rendszerben kérte nyugdíjaztatását. Ám praxisát nem lökte félre. Továbbra is hivatalában maradt nyugalmazott orvosként. Élete 98-adik évében, 1975-ben megkapta 75 éves aktív praktizálásáért a vas diplomát.
Így annak idején nemcsak ő volt a legfiatalabb, de az idő elteltével ő lett a legöregebb orvos is hazánkban. Jelenleg a zsujtai temetőben alussza örök álmát.

Reméljük egyszer az ő életéről is készül film, és neve valamint tettei ha külföldön nem is, de itthon széles körben ismertté válik.

Az Isonzói csata I.

Az Isonzói csata II.

Az Isonzói csta III:

A szikszói világháborús emlékmű

Horthy Miklós által felavatva

A szobor az öntödében

A Kálvin téren, a templomkertben áll az a kettős emlékmű, amely a két világháborúban elesett Szikszóiaknak állít emléket. A nagyobbik, a katonaalakot ábrázoló, Dedinszky Elemér munkája. Ezt még 1926. szeptember 5-én avatták fel. Hotrhy Miklós kormányzó reggel 8.00 órakor különvonattal érkezett Szikszóra, ahol Szentimrey Pál alispán üdvözölte a kormányfőt. Cseley Ferenc főszolgabíró a szikszói járás hódolatát tolmácsolta a kormányzónak. A kormányzó rövid ideig tartózkodott Szikszón, majd a helyi előkelőségek kíséretében továbbindult Halmajra, ahol a vitézi rend négy tagját beiktatta adományozott birtokukba. Onnan indult kocsin vissza Szikszóra, az I. világháborús emlékmű avatására. Az avatás előtt a kormányfő átadta a községházán a vármegyének a vitézi szék részére tett telekfelajánlásról szóló határozatának másolatát.

Az emlékmű avatására a kormányzó gyalog érkezett meg fél tizenkettőkor. Az ünnepséget Putnoky Sándor nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Horthy Miklós kormányzó avatóbeszédében a következőket mondta: „- Egymás után emelkednek a községek legszebb díszei, a hősi emlékművek. Egymás után rója le a magyar falu tartozását hősi fiainak emléke iránt, a maradandóságot kívánva biztosítani mulandó nemzedékünk hálájának és kegyeletének.”

Ezt követően a kormányzó megadta az engedélyt a szobor leleplezésére, majd Magasházy László alezredes elhelyezte a kormányfő koszorúját a talapzaton, majd a jelenlévők is megkoszorúzták a hősök szobrát. A koszorúzást követően Telegdy István plébános kanonok, Baksy István református tiszteletes, Berényi Sándor evangélikus lelkész, Schückmann Manó főrabbi megáldották az emlékművet.

A Bolt utca Horthy 1926-os látogatását követően egy darabig a kormányzó nevét viselte. A látogatás során Halmaj irányából ahol vitézi telkeket adott át ezen az utcán jött gyalog a Szikszó központjában levő megyeházára.

1989-ben került a katonaszobor elé az az emléktábla, amelyiken a II. világháború szikszói civil és katona áldozatai, összesen 96 név olvasható. Ennek alkotója Pócsik István.

Annó

Napjainkban

A Bolt utca régen